Huuuu....

Nehéz napom volt a tegnap és ma. Nem tudom mi történt Elliottal, de az utóbbi két nap hiperaktív....mindent húz le, mindenhez hozzá kell nyuljon, minden ajtót ki kell nyisson, Rubyt pofozgatja....tehát egyszerűen nem tudom. Muszály kitalálnom valamit amivel lefoglalhatom, mert lehet az a baja, hogy nem foglalkozok eleget vele. Kissé kiakasztott a napokban, de annál jobban szeretem, nem tudok haragudni a mocsok kölyökre. Néha azért olyan aranyos is tud lenni, ma este is térden jött fel a lépcsökön a szobámig, úgyanis neki az a legbiztosabb, hogy nem esik el.:))
Ja és ma megvolt az első fürdetés az anyjuk nélkül...szerencsésen túléltük mindannyian, nem voltak gondok :))
Hát most már tapasztalom a saját bőrömön, hogy milyen egy anyai szerep. Nagy és fárasztó kihívás, de annál édesebb a gyümölcse...